A projektről

Hogyan is néz ki valójában az LMBTIQ* családok élete Közép-Kelet-Európában?

A QUEERSHIP egy ötéves kutatási projekt (2026–2030), amely nagy mélységeiben kutatja ezt a kérdést. Azt vizsgáljuk, hogy a Közép-Kelet-Európában élő LMBTIQ* emberek hogyan alapítanak családot, hogyan nevelnek gyermekeket, és hogyan alakítják ki a gondoskodás és az összetartozás kötelékeit olyan környezetben, amely ritkán teszi ezt könnyűvé számukra.

Figyelünk. Időt szánunk rájuk. Meghallgatjuk őket.

Miért pont Közép-Kelet-Európa? Miért most?

Közép-Kelet-Európa nem fehér folt a queer családkutatás térképén, bár régóta akként kezelik. A régió nyüzsgő, ellenálló LMBTIQ* családok otthona, akiknek az élete nagyrészt dokumentálatlan maradt. A gyors politikai változások, a vitatott jogok és a mélyen gyökerező kulturális keretek miatt ez a térség egyszerre izgalmakkal teli és lenyűgöző térsége a queer rokoni kapcsolatok tanulmányozásának.

A QUEERSHIP projekt ezt az űrt hivatott betölteni.

Kik vesznek részt benne?

Mi nem kívülről tanulmányozzuk az LMBTQI* családokat. Együttműködünk velük.

A QUEERSHIP projektbe bevonunk queer szülőket, az ő gyermekeiket, barátaikat, tágabb családtagjaikat, szakembereket (szociális munkásokat, orvosokat, jogászokat, tanárokat) és LMBTIQ* aktivistákat is. Több érintett bevonásával biztosítjuk, hogy a queer családi élet mivoltjának teljes valóját ismerhessük meg, nem pedig csak annak egyes töredékeit.

Hogyan zajlik a kutatás?

A QUEERSHIP rendkívül gazdag eszköztárral dolgozik. A kutatók hosszabb időt töltenek el 40 családdal négy különböző országban – megfigyelik a mindennapi rutinjaikat és a mérföldköveket az életükben, személyes naplókat olvasnak, mélyinterjúkat készítenek, és – ahol ez megoldható – magukkal a gyermekekkel is beszélgetnek. A fókuszcsoportos beszélgetésekbe bevonjuk a támogatók, szakemberek és jogvédők nézőpontjait is. Továbbá egy 1200 fős LMBTIQ* szülők bevonásával készülő, régiós szintű, nagymintás kérdőíves kutatás pedig biztosítja az összehasonlíthatóságot más kutatásokkal és a kellő statisztikai mélységet a kutatott társadalmi csoportot illetően.

A projekt középpontjában az úgynevezett kerettörténet-módszer áll. Ez a kutatásvezető által kidolgozott módszer garantálja, hogy az elemzési keretek magukból az adatokból bontakozzanak ki, ahelyett, hogy kívülről erőltetnénk rájuk azokat. A folyamat során végig részvételi akciókutatási workshopokat tartunk, amelyekre meghívjuk a családokat, hogy véleményezzék a megállapításokat, vitassák meg az értelmezéseket, és segítsenek abban, hogy miképp juttathatjuk el az eredményeket a szélesebb nyilvánossághoz.

Mit fog eredményezni a projekt?

Az akadémiai publikációkon túl a QUEERSHIP célja valami valóban új létrehozása: a Queer Rokonság Többdimenziós Szociokulturális Modelljének kidolgozása. Ez egy olyan elméleti keretrendszer, amely képes megragadni a közép-kelet-európai LMBTIQ* családi élet valódi komplexitását és sokszínűségét.

A tágabb kontextus

A QUEERSHIP nem csupán a létező valóság dokumentálásáról szól. Célja, hogy megkérdőjelezze a „család” jelentésével kapcsolatos társadalmi berögződéseket, és olyan tudásbázist építsen, amely valódi pozitív változást hozhat az LMBTIQ* emberek életében szerte a régióban és azon túl is.

A QUEERSHIP négy országra összpontosít: Lengyelországra, Magyarországra, Csehországra és Horvátországra. Közös bennük a posztkommunista múlt, és hasonló feszültségekkel néznek szembe a demokratizálódás, valamint a kisebbségi jogok terén, ám jelentősen különböznek a politika, a nemi normák, a vallásosság és az LMBTIQ* embereket érintő jogi környezet tekintetében.

Ezek a különbségek pedig számítanak.

  • A vallási szempontból semlegesnek mondható Csehországban a támogatóbb törvények miatt az LMBTIQ* családok nyíltabban és láthatóbban élhetik a mindennapjaikat.
  • Magyarországon és a katolikus többségű Lengyelországban – ahol a korlátozó jog-és keretrendszerek és a hagyományos családi ideológiák dominálnak – a szivárványcsaládok hajlamosak kevésbé láthatóvá és informálisabbá válni, és működését mélyen meghatározzák az ellenállási és alkalmazkodási stratégiák.
  • Horvátország egy másik paradoxont mutat be: az LMBTIQ* családoknak kedvező és a közös örökbefogadást lehetővé tévő közelmúltbeli jogi rendelkezések mellett jelen van az azonos neműek házasságának alacsonyabb társadalmi támogatottsága és az erős vallási befolyás, ami a queer családi élet sajátos formáit hozza létre.

E négy kontextus összehasonlítása nem arról szól, hogy egyetlen történetet erőltessünk a régióra. Sokkal inkább arról, hogy komolyan vegyük mindazt, ami összeköti, és mindazt, ami elválasztja a queer családokat Közép- Kelet-Európában.

A QUEERSHIP egy tér- és időbeli földrajzi megközelítésű lencsén keresztül közelíti meg a queer rokonsági kapcsolatokat: nemcsak azt kérdezi, hogy mit tesznek, hogyan élnek az LMBTIQ* családok, hanem azt is, hogy hol és mikor valamint, hogy ez hogyan határozza meg a lehetőségeiket.

A queer rokonsági kapcsolatok kutatásának domináns elméleti keretei nagyrészt angolszász (angol-amerikai) tapasztalatokra épültek – olyan térségekre, ahol az LMBTIQ* családok jogilag egyre inkább elismertek, társadalmilag láthatóak és intézményileg támogatottak. Ez a keretrendszer azonban nehezen alkalmazható Közép-Kelet-Európára. Itt a queer családok gyakran egyáltalán nem számíthatnak komoly jogi védelemre, társadalmi elismerésre vagy állami támogatásra. Ők másképp építik ki a kötelékeiket: mozaikcsaládok, tervezett társszülőségi megállapodások és a meglévő rokoni hálózatokra való erős támaszkodás révén.A QUEERSHIP célja, hogy háttérbe szorítsa az angolszász perspektívát – nem azért, hogy elvesse azt, hanem hogy egy valóban környezetspecifikus elméletet dolgozzon ki Közép-Kelet-Európára.

A projekt elemzési keretét a kutatásvezető által kidolgozott két kulcsfogalom rögzíti:

  • Megküzdési taktikák: Michel de Certeau taktikák és stratégiák közötti különbségtételére építve ez a fogalom azokra a finom, gyakran kimondatlan gyakorlatokra utal, amelyeket az LMBTIQ* családok alkalmaznak kötelékeik védelmére és fenntartására a jogi, intézményi és szociokulturális nyomással szemben. Ezek nem hősies ellenállási tettek, hanem mindennapi lépések, rögtönzések és apró kompromisszumok, amelyek végül valami egészen figyelemreméltó dologgá állnak össze.
  • Kapcsolatrendszerek, hálózatok: Átformálják azt, ahogyan a queer családokon belüli gondoskodásról gondolkodunk. Nem úgy kell elképzelnünk, mint egy zárt háztartást, hanem mint ami tágabb hálózatokra is kiterjed, beleértve a queer egyének származási családjait is. Ezek a kapcsolatok, rokoni szálak egyszerre lehetnek a támogatás és a feszültség forrásai is. E komplexitás felismerése kulcsfontosságú ahhoz, hogy megértsük, hogyan is működnek valójában a queer családok Közép-Kelet-Európában.

A QUEERSHIP legfőbb célja, hogy radikálisan átértelmezze a queer családokról alkotott elképzeléseinket. Ennek érdekében a közép-kelet-európai családok megélt valóságán alapuló, új Queer Rokonsági Multidimenzionális Szociokulturális Modellt hoz létre.

A fő cél eléréséhez a projekt, három egymással összefüggő részcélt határoz meg:

  1. célkitűzés: Megvizsgálni a megküzdési taktikákat. Nyomon követni, hogy hogyan érvényesülnek az LMBTIQ* családok egy korlátozó jogi és társadalmi környezetben, azonosítva a szükségleteiket, valamint azokat a stratégiákat, amelyeket a társadalmi, intézményi és jogi elismertség elérése érdekében fejlesztenek ki.
  2. célkitűzés: Újragondolni a párkapcsolati és szülői gyakorlatok meglévő paradigmáit (gondolkodási mintáit). Megvizsgálni, hogy hogyan alakítják ki, gyakorolják és mutatják meg a rokonsági kapcsolatokat az LMBTIQ* családok Közép-Kelet-Európában, feltárva a kulturális sajátosságokon és a különböző kontextusokon átívelő közös jellemzőket.
  3. célkitűzés: Mélyíteni a gondoskodási, kapcsolati hálózatokról meglévő ismereteket. Feltérképezni azokat az összetett – és gyakran alulkutatott – támogatási rendszereket, amelyeket az LMBTIQ* családok alakítanak ki maguknak, valamint azt, hogy ezek a hálózatok hogyan működnek a jogi és szociokulturális marginalizáció (peremre szorítottság) körülményei között.

Egy valóban új fogalmi modell kidolgozása egy valóban innovatív módszertant igényel.

A QUEERSHIP megközelítése öt fő módszerre épül:

  • Vegyes és többmódszeres tervezés – ötvözi a kvalitatív módszereket (diszkurzusanalízis, longitudinális etnográfia, fókuszcsoportos interjúk) egy nagymintás kvantitatív kérdőíves kutatással.
  • Interdiszciplinaritás – az antropológiára, a kulturális tanulmányokra, a szociológiára, a földrajzra, a gender-tanulmányokra és a queer tanulmányokra támaszkodik, hogy megragadja azt, amire egyetlen tudományág önmagában nem képes.
  • Kerettörténet-alapú megközelítés – a kutatásvezető által kidolgozott módszertan (Mizielińska & Stasińska, 2020), amely előre meghatározott keretek ráerőltetése nélkül támogatja az elméletalkotást, az elemzőeszközöket pedig az egyes kutatási helyszínek sajátos szociokulturális környezetéhez igazítja.
  • Longitudinalitás (időbeli követés) – a családok élete nem egy pillanatkép. A QUEERSHIP időben követi a családokat, feltérképezve, hogyan alakulnak a kapcsolatok, hogyan változnak a kihívások, és hogyan épülnek újra és újra a rokonsági kapcsolatok az évek során.
  • Résztvevő akciókutatás – a feminista résztvevő akciókutatási hagyományokból merítve a QUEERSHIP az LMBTQI* családokat a saját életük szakértőiként kezeli, nem pedig csupán a kutatás alanyaiként. Visszajelzéseik mindvégig folyamatosan és aktívan alakítják a kutatást.

A QUEERSHIP projekt öt egymással összefüggő munkacsomagra tagolódik:

  • WP1: A szociokulturális és politikai környezet feltérképezése (1. év, majd folyamatosan frissítve a 2–4. évben). Ez meghatározza az LMBTIQ* családi élet jogi, politikai és szociokulturális alapjait az egyes országokban, ezzel valós környezetbe ágyazva minden ezt követő kutatási lépést.
  • WP2: A mindennapi élet és a rokonsági kapcsolatformák feltárása (2–3. év) – longitudinális (időbeli követéses) etnográfiai kutatás 40 különböző LMBTIQ* családdal. Résztvevő megfigyelést, személyes naplókat, páros interjúkat, családtérkép-interjúkat, valamint – ahol ez lehetséges – magukkal a gyermekekkel készített beszélgetéseket foglal magában.
  • WP3: A közösségi hálózatok és támogatási mechanizmusok vizsgálata (3–4. év) – 16 fókuszcsoportos interjú a hozzátartozókkal/egyéb fontos szereplőkkel, az LMBTIQ* családokkal dolgozó szakemberekkel, valamint LMBTIQ* aktivistákkal. A queer családi élet lényegének elemzése a környezetükben élők szemüvegén keresztül.
  • WP4: Mintázatok, szükségletek és megküzdési stratégiák vizsgálata kérdőíves felméréssel (4. év) – egy 1200 fős közép-kelet-európai LMBTIQ* szülők bevonásával készülő felmérés, amely biztosítja az országok közötti összehasonlításhoz és a szakpolitikai relevanciájú megállapításokhoz szükséges statisztikai mélységet.WP5: A Queer Rokonság Multidimenzionális Szociokulturális Modelljének kidolgozása (4–5. év) – az összes munkacsomag eredményeinek összegzése egy új, gyakorlati tapasztalatokon alapuló elméleti modell megalkotása.

A QUEERSHIP projektet az Európai Kutatási Tanács (European Research Council – ERC) finanszírozza (projektszám: 101199632 — QUEERSHIP — ERC-2024-ADG), a kutatást pedig Joanna Mizielińska professzor vezeti a Varsói Egyetem Szociológia Karán.